| Chapter 29 |
1 |
Jób pedig folytatá az ő beszédét, és monda: --
|
2 |
Oh, vajha olyan volnék, mint a hajdani hónapokban, a mikor Isten őrzött engem! --
|
3 |
Mikor az ő szövétneke fénylett fejem fölött, [s] világánál jártam a setétet; --
|
4 |
A mint java-korom napjaiban valék, a mikor Isten gondossága borult sátoromra! --
|
5 |
Mikor még a Mindenható velem volt, [és] körültem voltak gyermekeim; --
|
6 |
Mikor lábaimat [édes] tejben mostam, és mellettem a szikla olajpatakokat ontott; --
|
7 |
Mikor a kapuhoz mentem, fel a városon; a köztéren székemet fölállítám: --
|
8 |
Ha megláttak az ifjak, félrevonultak, az öregek is fölkeltek [és ]állottak. --
|
9 |
A fejedelmek abbahagyták a beszédet, és tenyeröket szájukra tették. --
|
10 |
A főemberek szava elnémult, és nyelvök az ínyökhöz ragadt. --
|
11 |
Mert a mely fül hallott, boldognak mondott engem, és a mely szem látott, bizonyságot tett én felőlem. --
|
12 |
Mert megmentém a kiáltozó szegényt, és az árvát, a kinek nem volt segítsége. --
|
13 |
A veszni indultnak áldása szállt reám, az özvegynek szívét megörvendeztetém. --
|
14 |
Az igazságot magamra öltém és az is magára ölte engem; palást és süveg gyanánt volt az én ítéletem. --
|
15 |
A vaknak én szeme valék, és a sántának lába. --
|
16 |
A szűkölködőknek én atyjok valék, az ismeretlennek ügyét is jól meghányám-vetém. --
|
17 |
Az álnoknak zápfogait kitördösém, és fogai közül a prédát kiütém vala. --
|
18 |
Azt gondoltam azért: fészkemmel veszek el, és mint a homok, megsokasodnak napjaim. --
|
19 |
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat. --
|
20 |
Dicsőségem megújul velem, és kézívem erősebbé lesz kezemben. --
|
21 |
Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra. --
|
22 |
Az én szavaim után nem szóltak többet, [s harmatként] hullt []rájok beszédem. --
|
23 |
Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra. --
|
24 |
Ha rájok mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arczom derüjét nem sötétíték be. --
|
25 |
[Örömest] választottam útjokat, mint főember ültem [ott;] úgy laktam [ott,] mint király a hadseregben, mint a ki bánkódókat vigasztal. --
|