| Chapter 107 |
1 |
Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme. --
|
2 |
[Ezt] mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből; --
|
3 |
És a kiket összegyűjtött a [különböző] földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől. --
|
4 |
Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala. --
|
5 |
Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök. --
|
6 |
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket. --
|
7 |
És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak. --
|
8 |
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, --
|
9 |
Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval! --
|
10 |
A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal; --
|
11 |
Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták; --
|
12 |
Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök. --
|
13 |
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket. --
|
14 |
Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá. --
|
15 |
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, --
|
16 |
Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé! --
|
17 |
A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak. --
|
18 |
Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének. --
|
19 |
De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. --
|
20 |
Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből. --
|
21 |
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért, --
|
22 |
És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel! --
|
23 |
A kik hajókon tengerre szállnak, [és] a nagy vizeken kalmárkodnak, --
|
24 |
Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben. --
|
25 |
Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat. --
|
26 |
Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben. --
|
27 |
Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala. --
|
28 |
De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket. --
|
29 |
Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok. --
|
30 |
És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára. --
|
31 |
Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az ember[ek] fiai iránt való csodadolgaiért! --
|
32 |
És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében! --
|
33 |
Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá; --
|
34 |
Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt. --
|
35 |
Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká. --
|
36 |
És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek. --
|
37 |
És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek. --
|
38 |
És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg. --
|
39 |
De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt. --
|
40 |
Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben. --
|
41 |
De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz. --
|
42 |
Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját. --
|
43 |
A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét! --
|