| Chapter 109 |
1 |
Az éneklőmesternek, Dávidé; zsoltár. &Én dicséretemnek Istene, ne hallgass! --
|
2 |
Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyilt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem. --
|
3 |
És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül. --
|
4 |
Szeretetemért ellenkeznek velem, én pedig imádkozom. --
|
5 |
Roszszal fizetnek nékem a jóért, és gyűlölséggel az én szeretetemért. --
|
6 |
Állíts fölibe gonoszt, és vádló álljon az ő jobb keze felől. --
|
7 |
Mikor törvénykezik, mint gonosz jőjjön ki; még az imádsága is bűnné legyen. --
|
8 |
Életének napjai kevesek legyenek, és a hivatalát más foglalja el. --
|
9 |
Fiai legyenek árvákká, a felesége pedig özvegygyé. --
|
10 |
És bujdossanak az ő fiai és kolduljanak, és elpusztult helyeiktől távol keressenek [eledelt.] --
|
11 |
Foglalja le minden jószágát az uzsorás, és idegenek ragadozzák el szerzeményét. --
|
12 |
Ne legyen néki, a ki kegyelmet mutasson [iránta,] és ne legyen, a ki könyörüljön az ő árváin! --
|
13 |
Veszszen ki az ő maradéka; a második nemzedékben töröltessék el a nevök! --
|
14 |
Atyáinak álnoksága emlékezetben legyen az Úr előtt, és anyjának bűne el ne töröltessék! --
|
15 |
Mindenkor az Úr előtt legyenek, és emlékezetök is veszszen ki e földről, --
|
16 |
A miatt, hogy nem gondolt arra, hogy kegyelmet gyakoroljon és üldözte a szegény és nyomorult embert, és a megkeseredett szívűt, hogy megölje. --
|
17 |
Mivelhogy szerette az átkot, azért érte el őt; és mivel nem volt kedve az áldáshoz, azért távozék az el ő tőle. --
|
18 |
Úgy öltözte fel az átkot, mint a ruháját, azért ment beléje, mint a víz, és az ő csontjaiba, mint az olaj. --
|
19 |
Legyen az néki palástul, a melybe beburkolódzik, és övül, a melylyel mindenkor övezze magát. --
|
20 |
Ez legyen jutalmok az Úrtól az én vádolóimnak, és a kik rosszat beszélnek az én lelkemre. --
|
21 |
De te, én Uram, Istenem, bánj velem a te nevedért; mivelhogy jó a te kegyelmed, szabadíts meg engem! --
|
22 |
Mert szegény és nyomorult vagyok én, még a szívem is megsebesíttetett én bennem. --
|
23 |
Úgy hanyatlom el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor; ide s tova hányattatom, mint a sáska. --
|
24 |
Térdeim tántorognak az éhségtől, és testem megfogyatkozott a kövérségtől. --
|
25 |
Sőt gyalázatossá lettem előttök; ha látnak engem, fejöket csóválják. --
|
26 |
Segíts meg engem, Uram Isten; szabadíts meg engem a te kegyelmed szerint! --
|
27 |
Hadd tudják meg, hogy a te kezed [munkája] ez, hogy te cselekedted ezt, Uram! --
|
28 |
Átkozzanak ők, de te áldj meg! Feltámadnak, de szégyenüljenek meg és örvendezzen a te szolgád. --
|
29 |
Öltözzenek az én vádlóim gyalázatba, és burkolózzanak szégyenökbe, mint egy köpenybe! --
|
30 |
Hálát adok az Úrnak felettébb az én számmal, és dicsérem őt a sokaság közepette! --
|
31 |
Mert jobb keze felől áll a szegénynek, hogy megszabadítsa azoktól, a kik elítélik annak lelkét. --
|