Hungarian Bible

Matthew 24

Matthew

Return to Index

Chapter 25

1


 

   Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé.  

 

 

--

2


 

   Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond.  

 

 

--

3


 

   A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat;  

 

 

--

4


 

   Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben.  

 

 

--

5


 

   Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.  

 

 

--

6


 

   Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe!  

 

 

--

7


 

   Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.  

 

 

--

8


 

   A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak.  

 

 

--

9


 

   Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.  

 

 

--

10


 

   Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.  

 

 

--

11


 

   Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.  

 

 

--

12


 

   Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.  

 

 

--

13


 

   Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.  

 

 

--

14


 

   Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.  

 

 

--

15


 

   És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.  

 

 

--

16


 

   Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.  

 

 

--

17


 

   Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.  

 

 

--

18


 

   A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.  

 

 

--

19


 

   Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.  

 

 

--

20


 

   És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.  

 

 

--

21


 

   Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.  

 

 

--

22


 

   Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.  

 

 

--

23


 

   Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.  

 

 

--

24


 

   Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;  

 

 

--

25


 

   Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.  

 

 

--

26


 

   Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;  

 

 

--

27


 

   El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.  

 

 

--

28


 

   Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.  

 

 

--

29


 

   Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.  

 

 

--

30


 

   És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.  

 

 

--

31


 

   Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.  

 

 

--

32


 

   És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.  

 

 

--

33


 

   És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.  

 

 

--

34


 

   Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.  

 

 

--

35


 

   Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;  

 

 

--

36


 

   Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.  

 

 

--

37


 

   Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?  

 

 

--

38


 

   És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?  

 

 

--

39


 

   Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?  

 

 

--

40


 

   És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.  

 

 

--

41


 

   Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.  

 

 

--

42


 

   Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;  

 

 

--

43


 

   Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.  

 

 

--

44


 

   Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?  

 

 

--

45


 

   Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.  

 

 

--

46


 

   És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.  

 

 

--

Matthew 26

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: