Hungarian Bible

Romans 8

Romans

Return to Index

Chapter 9

1


 

   Igazságot szólok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem velem együtt tesz bizonyságot a Szent Lélek által,  

 

 

--

2


 

   Hogy nagy az én szomorúságom és szüntelen való az én szívemnek fájdalma;  

 

 

--

3


 

   Mert kívánnám, hogy én magam átok legyek, [elszakasztva] a Krisztustól az én atyámfiaiért, a kik rokonaim test szerint;  

 

 

--

4


 

   A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek;  

 

 

--

5


 

   A kiké az atyák, és a kik közül való test szerint a Krisztus, a ki mindeneknek felette örökké áldandó Isten. Ámen.  

 

 

--

6


 

   Nem lehet pedig, hogy meghiúsult legyen az Isten beszéde. Mert nem mindnyájan izráeliták azok, kik Izráeltől valók;  

 

 

--

7


 

   Sem nem mindnyájan fiak, kik az Ábrahám magvából valók; hanem: Izsákban neveztetik néked a te magod.  

 

 

--

8


 

   Azaz, nem a testnek fiai az Isten fiai; hanem az ígéret fiait tekinti magul.  

 

 

--

9


 

   Mert ígéretnek beszéde ez: Ez idő tájban eljövök, és Sárának fia lesz.  

 

 

--

10


 

   Nemcsak pedig, hanem Rebeka is, ki egytől fogant méhében, Izsáktól a mi atyánktól:  

 

 

--

11


 

   Mert mikor még meg sem születtek, sem semmi jót vagy gonoszt nem cselekedtek, hogy az Istennek kiválasztás szerint való végzése megmaradjon, nem cselekedetekből, hanem az elhívótól,  

 

 

--

12


 

   Megmondatott néki, hogy: A nagyobbik szolgál a kisebbiknek.  

 

 

--

13


 

   Miképen meg van írva: Jákóbot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem.  

 

 

--

14


 

   Mit mondunk tehát: Vajjon nem igazságtalanság-é [ez] az Istentől? Távol legyen!  

 

 

--

15


 

   Mert Mózesnek ezt mondja: Könyörülök azon, a kin könyörülök, és kegyelmezek annak, a kinek kegyelmezek.  

 

 

--

16


 

   Annakokáért tehát nem azé, a ki akarja, sem nem azé, a ki fut, hanem a könyörülő Istené.  

 

 

--

17


 

   Mert azt mondja az írás a Faraónak, hogy: Azért támasztottalak téged, hogy megmutassam benned az én hatalmamat, és hogy hirdessék az én nevemet az egész földön.  

 

 

--

18


 

   Annakokáért a kin akar könyörül, a kit pedig akar, megkeményít.  

 

 

--

19


 

   Mondod azért nékem: Miért fedd hát [engem?] [Hiszen] az ő akaratának kicsoda áll ellene?  

 

 

--

20


 

   Sőt inkább kicsoda vagy te óh ember, hogy versengsz az Istennel? Avagy mondja-é a készítmény a készítőnek: Miért csináltál engem így?  

 

 

--

21


 

   Avagy nincsen-é a fazekasnak hatalma az agyagon, hogy ugyanazon gyuradékból némely edényt tisztességre, némelyt pedig becstelenségre csináljon?  

 

 

--

22


 

   Ha pedig az Isten az ő haragját megmutatni és hatalmát megismertetni kívánván, nagy békességes tűréssel elszenvedte a harag edényeit, melyek veszedelemre készíttettek,  

 

 

--

23


 

   És hogy megismertesse az ő dicsőségének gazdagságát az irgalom edényein, melyeket eleve elkészített a dicsőségre, [mit szólhatsz ellene?]  

 

 

--

24


 

   A kikül el is hívott minket nemcsak a zsidók, hanem a pogányok közül is,  

 

 

--

25


 

   A mint Hóseásnál is mondja: Hívom a nem én népemet én népemnek; és a nem szerettet szeretettnek.  

 

 

--

26


 

   És lészen, hogy azon a helyen, a hol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni.  

 

 

--

27


 

   Ésaiás pedig ezt kiáltja Izráel felől: Ha Izráel fiainak száma [annyi] volna is, mint a tenger fövenye, a maradék tartatik meg.  

 

 

--

28


 

   Mert a dolgot bevégezi és rövidre metszi igazságban; mivel rövidesen végez az Úr a földön.  

 

 

--

29


 

   És a mint Ésaiás előre megmondotta: Ha a Seregeknek Ura nem hagyott volna nékünk magot, olyanokká lettünk volna, mint Sodoma, és Gomorához volnánk hasonlók.  

 

 

--

30


 

   Mit mondunk hát? Azt, hogy a pogányok, a kik az igazságot nem követték, az igazságot elnyerték, még pedig a hitből való igazságot;  

 

 

--

31


 

   Izráel ellenben, mely az igazság törvényét követte, nem jutott el az igazság törvényére.  

 

 

--

32


 

   Miért? Azért, mert nem hitből [keresték,] hanem mintha a törvény cselekedeteiből volna. Mert beleütköztek a beleütközés kövébe,  

 

 

--

33


 

   A mint meg van írva: Ímé beleütközés kövét és megbotránkozás szikláját teszem Sionba; és a ki hisz benne, nem szégyenül meg.  

 

 

--

Romans 10

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: