Hungarian Bible

2nd Corinthians 10

2 Corinthians

Return to Index

Chapter 11

1


 

   Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot! Sőt szenvedjetek el engem is.  

 

 

--

2


 

   Mert isteni buzgósággal buzgok értetek; hisz eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy mint szeplőtlen szűzet állítsalak a Krisztus elé.  

 

 

--

3


 

   Félek azonban, hogy a miként a kígyó a maga álnokságával megcsalta Évát, akként a ti gondolataitok is megrontatnak [és eltávolodnak] a Krisztus iránt való egyenességtől.  

 

 

--

4


 

   Mert hogyha az, a ki jő, más Jézust prédikál, a kit nem prédikáltunk, vagy más lelket vesztek, a mit nem vettetek, vagy más evangyéliomot, a mit be nem fogadtatok, szépen eltűrnétek.  

 

 

--

5


 

   Mert én azt gondolom, hogy semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál.  

 

 

--

6


 

   Ha pedig avatatlan [vagyok ]is a beszédben, de nem az ismeretben; sőt mindenben, mindenképen nyilvánvalókká lettünk előttetek.  

 

 

--

7


 

   Avagy vétkeztem-é, mikor magamat megaláztam, hogy ti felmagasztaltassatok, hogy ingyen hírdettem néktek az Isten evangyéliomát?  

 

 

--

8


 

   Más gyülekezeteket fosztottam meg, zsoldot vévén, hogy néktek szolgáljak; és mikor nálatok voltam és szűkölködtem, nem voltam terhére senkinek.  

 

 

--

9


 

   Mert az én szükségemet kipótolták a Macedóniából jött atyafiak; és rajta voltam és rajta is leszek, hogy semmiben se legyek terhetekre.  

 

 

--

10


 

   Krisztus igazsága bennem, hogy én ettől a dicsekvéstől nem esem el Akhája vidékén.  

 

 

--

11


 

   Miért? Hogy nem szeretlek titeket? Tudja az Isten.  

 

 

--

12


 

   De a mit cselekszem, cselekedni is fogom, hogy elvágjam az alkalmat az alkalomkeresők elől; hogy a mivel dicsekesznek, olyanoknak találtassanak [abban], mint mi is.  

 

 

--

13


 

   Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, a kik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.  

 

 

--

14


 

   Nem is csoda; hisz maga a Sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává.  

 

 

--

15


 

   Nem nagy dolog azért, ha az ő szolgái is átváltoztatják magokat az igazság szolgáivá; a kiknek végök az ő cselekedeteik szerint lészen.  

 

 

--

16


 

   Ismét mondom: ne tartson engem senki esztelennek; de ha mégis, fogadjatok be mint esztelent is, hogy egy kicsit én is dicsekedhessem.  

 

 

--

17


 

   A mit mondok, nem az Úr szerint mondom, hanem mintegy esztelenül a dicsekvésnek ezzel a merészségével,  

 

 

--

18


 

   Mivelhogy sokan dicsekesznek test szerint, dicsekeszem én is.  

 

 

--

19


 

   Hisz okosak lévén, örömest eltűritek az eszteleneket.  

 

 

--

20


 

   Mert eltűritek, ha valaki leigáz titeket, ha valaki felfal, ha valaki megfog, ha valaki felfuvalkodik, ha valaki arczul ver titeket.  

 

 

--

21


 

   Szégyenkezve mondom, mivelhogy mi erőtelenek voltunk; de a miben merész valaki, esztelenül szólok, merész vagyok én is.  

 

 

--

22


 

   Héberek ők? Én is. Izráeliták-é? Én is. Ábrahám magva-é? Én is.  

 

 

--

23


 

   Krisztus szolgái-é? (balgatagul szólok) én méginkább; több fáradság, több vereség, több börtön, gyakorta való halálos [veszedelem] által.  

 

 

--

24


 

   A zsidóktól ötször kaptam negyvenet egy híján.  

 

 

--

25


 

   Háromszor megostoroztak, egyszer megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjt-napot a mélységben töltöttem;  

 

 

--

26


 

   Gyakorta való utazásban, veszedelemben folyó vizeken, veszedelemben rablók közt, veszedelemben népem között, veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban, veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis atyafiak közt;  

 

 

--

27


 

   Fáradságban és nyomorúságban, gyakorta való virrasztásban, éhségben és szomjúságban, gyakorta való bőjtölésben, hidegben és mezítelenségben.  

 

 

--

28


 

   Mindezeken kívül van az én naponkénti zaklattatásom, az összes gyülekezetek gondja.  

 

 

--

29


 

   Ki beteg, hogy én is beteg ne volnék? Ki botránkozik meg, hogy én is ne égnék?  

 

 

--

30


 

   Ha dicsekednem kell, az én gyengeségemmel dicsekszem.  

 

 

--

31


 

   Az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki mindörökké áldott, tudja, hogy nem hazudom.  

 

 

--

32


 

   Damaskusban Aretás király helytartója őrzette a damaskusiak városát, akarván engem megfogni;  

 

 

--

33


 

   És az ablakon át, kosárban bocsátottak le a kőfalon, és megmenekültem kezei közül.  

 

 

--

2nd Corinthians 12

 

 

 

 

HTMLBible Software - Public Domain Software by johnhurt.com

 


Other Items are Available At These Sites: